Hogyan válaszd ki a legjobb Wi-Fi csatornát (2,4, 5 és 6 GHz)

Miért számít a csatorna

Minden Wi-Fi hálózat a rádiós sáv egy szeletén beszél, ezt hívjuk csatornának. Két hálózat ugyanazon a szeleten nem ütközik egymásba: felváltva beszélnek, mint két beszélgetés egy szobában. Mindkettő megvárja, hogy a másik befejezze, és mindkettő lassabb lesz. Két hálózat részben átfedő szeleteken még rosszabbul jár: nem hallják egymást elég jól ahhoz, hogy felváltva szóljanak, ezért egyszerűen egymás szavába vágnak, és mindkettőnek meg kell ismételnie, ami elveszett.

Ezért tűnhet ugyanaz a router délben gyorsnak, este kilenckor pedig vontatottnak: a környező lakásokban bekapcsolják a tévét, a konzolt és a laptopot, és megtelik az éter a csatornádon. Egy csendesebb csatornára váltani semmibe sem kerül, és gyakran ez a legnagyobb javulás, amit vásárlás nélkül elérhetsz.

2,4 GHz: csak három csatorna, amely soha nem fed át

A 2,4 GHz-es sávban Európában 13 csatorna van (Észak-Amerikában 11), de ezek csak 5 MHz-re vannak egymástól, miközben minden hálózat 20 MHz széles. A 3-as csatorna átfed az 1–5-ös csatornákkal, a 8-as a 6–10-esekkel. Az egyetlen hármas, amely soha nem fed át, az 1, 6 és 11.

A 2,4 GHz-es szabály tehát rövid:

• Használd az 1-es, 6-os vagy 11-es csatornát, soha semmit közöttük. A 3-ason, egy 1-esen és egy 6-oson lévő szomszéd között mindkettő zavarását megkapod, felváltva beszélni viszont egyikkel sem tudsz.
• Jobb a 6-os csatornán osztozni egy szomszéddal, mint mellette ülni a 7-esen.
• A csatornaszélesség maradjon 20 MHz. Egy 40 MHz-es hálózat a 2,4 GHz-es sáv kétharmadát elfoglalja, és mindennel ütközik maga körül.

A 2,4 GHz messzebbre ér el és jobban áthatol a falakon, ezért használják még mindig az okoskonnektorok, a kamerák és a régebbi eszközök. Itt működik a mikrohullámú sütő, a Bluetooth és a bébiőr is, ezeket viszont egyetlen Wi-Fi-alkalmazás sem látja.

5 GHz: bőven van hely, egy csapdával

Az 5 GHz-es sávban sokkal több nem átfedő csatorna van, így csendeset találni általában könnyű. Csoportokba rendeződnek:

Csatornák	Amit tudni érdemes
36–48	Mindig elérhetők, ez a szokásos alapbeállítás. Épp ezért gyakran zsúfoltak.
52–144 (DFS)	Meteorológiai és légiforgalmi radarokkal osztoznak rajtuk. A routernek használat előtt körülbelül egy percig radart kell figyelnie, és ha radar jelenik meg, el kell hagynia a csatornát. Városban általában ezek a legcsendesebbek.
149–165	Egyes országokban engedélyezettek, másokban korlátozottak vagy csak kis teljesítménnyel használhatók; nézd meg, mit kínál a routered.

A szélesség itt is kompromisszum. A legtöbb otthonban és irodában a 80 MHz a legjobb választás: gyors, és még marad hely a szomszédoknak. A 160 MHz csak akkor duplázza meg a csúcssebességet, ha üres az éter, egy társasházban pedig ez ritkán van így.

Ha egy DFS-csatornán egy eszköz időnként egy percre lecsatlakozik, lehet, hogy a router radart észlel, és csatornát vált. Ilyenkor válassz inkább egy csatornát a 36–48 tartományból.

6 GHz: az üres autópálya

A Wi-Fi 6E és Wi-Fi 7 routerek hozzáadják a 6 GHz-es sávot, több tucat tiszta csatornával és egyelőre nagyon kevés szomszéddal. Ha a routered és az eszközeid is támogatják, ez a leggyorsabb és legnyugodtabb lehetőség — kisebb hatótávval, mint az 5 GHz. A régebbi telefonok és laptopok egyáltalán nem látják, ezért az 5 GHz-es sávot is hagyd bekapcsolva mellette.

Mérj, mielőtt bármit megváltoztatsz

A router „automatikus” csatornaválasztása induláskor kiválaszt valamit, és sokszor soha többé nem néz rá újra. Mielőtt kézzel választanál, nézd meg az étert ott, ahol ténylegesen használod a Wi-Fit, és akkor, amikor lassúnak érzed:

1. A megfelelő helyről mérj. Az íróasztaltól, a kanapéról, a tárgyalóból — ne a router mellől, ahol a saját hálózatod minden mást elnyom.
2. Számold meg a szomszédokat, és súlyozd őket jelerősség szerint. Egy −85 dBm-es hálózat alig számít; egy −60 dBm-es a te csatornádon nagyon is.
3. Válaszd ki a legcsendesebbet az 1, 6 és 11 közül a 2,4 GHz-es sávban, és a legcsendesebb csoportot az 5 GHz-esben.
4. Állítsd be a routeren (általában a Vezeték nélküli → Csatorna menüben), és kapcsold ki az automatikus választást az adott sávra.
5. Tesztelj előtte és utána. Futtasd ugyanazt a sebességtesztet, ugyanarról a helyről, ugyanabban a napszakban.
6. Néhány hét múlva nézd meg újra. A szomszédok is cserélnek routert és csatornát.

Hogyan mérj, eszközönként

• Android: egy Wi-Fi-elemző alkalmazás kilistázza az összes közeli hálózatot a csatornájával és a jelerősségével. Az Android két percenként négy keresést engedélyez egy alkalmazásnak, így egy friss mérés eltarthat egy pillanatig.
• iPhone: az iOS nem engedi, hogy az alkalmazások kilistázzák a közeli hálózatokat. Az Apple saját AirPort-segédprogram appjában van egy Wi-Fi-kereső, amelyet a Beállítások → AirPort-segédprogram menüben kapcsolhatsz be.
• Windows: nyiss egy terminált, és futtasd a netsh wlan show networks mode=bssid parancsot — minden hálózat megjelenik a csatornájával és a jelerősségével.
• Mac: tartsd lenyomva az Option billentyűt, kattints a Wi-Fi ikonra, válaszd az Open Wireless Diagnostics lehetőséget, majd a Window → Scan menüt.

A NetBlade-del

Az androidos NetBlade Wi-Fi-elemzője elvégzi helyetted a mérést, ingyen és fiók nélkül:

• csatornagrafikon a 2,4 és 5 GHz-es sávra, hálózatonként egy színnel — koppints egy hálózatra a listában, és felvillan a görbéje; koppints egy görbére, és a lista a hozzá tartozó hálózatra ugrik;
• csatornajavaslat, amely mindkét sávban megnevezi a legkevésbé zsúfolt csatornát, minden szomszédot aszerint súlyozva, hogy milyen erős és mennyire fed át, a saját hálózatodat pedig nem számolja bele — és csak akkor javasol váltást, ha az új csatorna egyértelműen csendesebb; különben megmondja, hogy a tiéd már a megfelelő;
• a korábbi mérések előzményei, hogy összevethesd a hétfő estét a szombat reggellel, mielőtt döntesz egy csatorna mellett.

Mérj, állítsd át a csatornát a routeren, mérj újra: a grafikon megmutatja, hogy tényleg kikerültél-e a tömegből.

← Összes cikk NetBlade Androidra →